Betegs�gek, �l�sk�d�k

Fert�z� betegs�gek:

Parvov�rusos b�lgyullad�s
Legjobban  a fiatal kuty�kat t�madja meg. A v�rus nagyon ellen�ll� ak�r t�bb egy �vig fert�z�k�pes maradhat, �r�l�kkel �s egy�b testv�lad�kokkkal t�rt�n� �rintkez�s sor�n terjed. A k�lyk�kre nagyon vigy�zzunk mert m�g mi is behozhatjuk az utc�r�l. T�netei: magas l�z, majd s�lyos h�ny�s, �s b�z�s, v�res hasmen�s. Ha kuty�nk parvov�rusos b�lgyullad�sban szenved azonnal h�vjunk �llatorvos, sajnos n�ha a k�lyk�k�n m�g az �llatorvos sem tud seg�teni. V�d�olt�sokkal megel�zhet� a betegs�g.
 
Szopornyica
A kuty�kat b�rmikor , b�rmilyen �letkorban megt�madhatja. B�rmilyen testv�lad�kkal, de k�zvetlen tal�lkoz�ssal is terjed. A t�netek lehetnek:  az orr �s a szem v�lad�koz�sa, k�h�g�s, h�ny�s, l�z, �tv�gytalans�g, leverts�g, hasmen�s, id�vel a talpp�rn�k megkem�nyed�se �s r�ng�g�rcs�k .
A v�d�olt�s teljes biztons�got ny�jt.

Fert�z� m�jgyullad�s
A t�bbnyire heveny lefoly�s� v�rusos betegs�gre a 3 h�napos-1 �ves kuty�k k�l�n�sen fog�konyak.
A betegs�g k�zvetlen�l terjed az �llatok tal�lkoz�sakor.T�netek: 40-41 fok h�m�rs�klet mellett  leverts�g, �tv�gytalans�g, szomjass�g �s ism�telten h�ny�s. A sz�jny�lkah�rty�j�n v�rz�sek jelennek meg, �s k�s�bb s�rgas�g is kialakul. V�d�olt�ssal megel�zhet�.

Leptospir�zis
�llatr�l emberre is terjed. A fert�z�d�s sz�jon �t, k�zvetlen�l vizletb�l vagy �v�v�z k�zvet�t�s�vel terjed.
Leptospir�zis eset�n a vese �s a m�j k�rosodik, fiatal korban ezen szervek heveny, v�gzetes gyullad�sa alakulhat ki. T�netek: bizonyos ter�let f�jdalmass�ga, gyakori vizel�s, s�r� �led�kes vizelet, h�ny�s, hasmen�s, magas l�z, �tv�gytalans�g �s s�rgas�g.  Rendszeresen ism�telt v�d�olt�sokkal megel�zhet�. 

Kennelk�h�g�s
Csoportosan tartott ebek fels� l�g�ti megbeteged�se, amely a nedves, nyirkos, k�s� �szi, illetve t�li, koratavaszi id�szakban, p�r�s, k�d�s id�ben terjed k�z�tt�k, emberre nem vesz�lyes. A l�z �s az ijeszt�en heves k�h�g�s �llatorvosi gy�gykezel�sre �ltal�ban j�l gy�gyul,de elhanyagolt esetekben azonban s�lyos k�vetkezm�nyek l�phetnek fel. V�d�olt�ssal megel�zhet�.

Veszetts�g
A veszetts�g vil�gszerte, minden kontinensen el�fordul.A veszett �llat mar�s�val terjed mindig hal�los kimenetel�. T�netek: viselked�si v�ltoz�sok, tudatzavar, �llkapocsb�nul�s, ny�lz�s, nyel�si k�ptelens�g,r�veteg tekintet, kancsals�g,v�ziszony.Az �venk�nti v�d�olt�s k�telez�.

 

Coronav�rusos b�lgyullad�s:
F�leg fiatal kuty�kn�l okoz hasmen�st, de n�ha feln�tt kuty�k is megbetegedhetnek.T�netek: �tv�gytalans�g, v�zszer� hasmen�s, gyakori h�ny�s,  a kiskuty�kn�l a hasmen�s r�vid id� alatt kisz�rad�shoz vezethet.

 

�l�sk�d�k:

Bolha: A kuty�kban a leggyakrabban el�fordul� parazit�k.Cs�p�seik miatt a kutya harapd�lja �s vakarja mag�t f�leg a h�t�n �s a farok t�v�ben.Sok kutya allergi�s a bolhany�lra �s az eg�sz teste viszket t�le. Keress�k a kuty�nk sz�r�ben a bolhapiszkot melyet  ha nedves zsebkend�re tesz�nk, piros lesz. Sok bolha�rt� szer van de a tal�n leghat�sosabb a �n. "spot on" k�sz�tm�ny, amelyeket az �llat tark�j�n a b�rre kell csepegtetni .

Kullancs: A kutya f�leg a magas aljn�v�nyzetben �s az erd�ben szedheti �ssze, ez�rt kir�ndul�s ut�n nem �rt �tn�zni kuty�nkat. A kulancs maga nem kellemetlen a kuty�nknak de vesz�lyes betegs�geket hordozhat mint p�ld�ul a Lyme k�r(t�netei: �tv�gytalans�g, l�z, s�nta-s�g, duzzadt, esetleg f�jdalmas �z�letek(v�d�olt�s m�r van)) �s a babesiosis(t�netei: magas l�z, �tv�gytalans�g, elesetts�g, f�rad�konys�g) ezek kimenetele ak�r hal�los is lehet.

Tet�: A kutyatet�t k�nny� �szrevenni �s megszabadulni t�le. Ha kuty�nk tetves akkor k�rdezz�k meg �llatorvosunkat hogy milyen j� rovar�l� samponok vannak.A kutyatet� az emberre nem terjed �t.